Ha rövid idő alatt szeretnénk kedvenc növényeinkből sokat ültetni, akkor érdemes magról nevelni őket. Magról olcsón, gyorsan és nagy számban nevelhetünk dísznövényeket. 

A legtöbb hobbikertész előbb-utóbb szeretné megismeri azt az érzést, hogy milyen a kertben is büszke szülővé válni és végigkísérni egy növény fejlődését a születéstől egészen a felnőtté válásig...

A virágmagok gyors és hatékony világrajövetelét sok esetben jó szülészorvosként kell segítenünk. Az anyatermészet gondoskodik arról, hogy az "embrió" csak optimális körülmények között szülessen meg. A sikeres csírázáshoz  a magnak szüksége van vízre és oxigénre, ezért mindig használjunk enyhén nedves és laza, levegős földkeveréket! 

Különböző "trükköket" kell alkalmaznunk, ha a természetes folyamatot le akarjuk rövidíteni.

Íme néhány módszer, amely segítheti a virágmagok gyorsabb csírázását: 

Áztatás - A csírázás alapvető feltétele, hogy a magot nedvesség érje. Különösen a nagyobb magok esetében, amelyek gyorsabban csíráznak, ha néhány órán át langyos vízben áznak. Más magoknak ennél hosszabb időt is vízben kell tölteniük, hogy kemény héjuk megpuhuljon és az "embrió" megszülethessen.

Hidegen tartás - Azoknak a magoknak, amelyek hideg telű vidékekről származnak, a csírázás előtt néhány hétig alacsony hőmérsékletre van szükségük. (Ha nem így lenne, akkor többségük már a meleg őszi hetek alatt kikelne és az ezután beköszöntő zord télen el is pusztulna.) A nedves, hideg időszak alatt a maghéj megpuhul és tavasszal a hőmérséklet emelkedésével az "embrió" világra jön.

Vethetjük a magokat virágcserépbe, amit ősztől tavaszig a szabadba helyezünk. De tarthatjuk a magokat néhány hétig akár a hűtőszekrényben is, így szimulálva a téli időszakot.

Maghéj karcolása - Különösen keményebb héjú magoknál lerövidíthetjük a csírázás időtartamát, ha a maghéjat egy éles szerszámmal (pld.: zsebkés) enyhén megkarcoljuk. Így a csírázáshoz szükséges nedvesség könnyebben jut el az "embrióhoz". Legtöbbször a karcolás elvégézése után a magokat célszerű néhány óráig langyos vízben áztatni!

Tűz és füst - A virágmagok egy része, különösen a száraz mediterrán vidékekről származók, jóval nagyobb számban csíráznak ki pld.: erdőtüzet követően. Vessük az ilyen típusú magokat kisebb, pld.: fémtálkába (nem gyúlékony)! Tegyünk a föld tetejére egy vékony réteg száraz tűlevelet és óvatosan gyújtsuk meg! A hamut nem kell eltávolítanunk! Meglátjuk, hogy 1-2 héten belül magok tucatjai fognak kikelni. 

Természetesen a virágmagok nagy része mindenfajta előkezelés nélkül is ki fog kelni, de jóval hosszabb idő alatt és sokkal rendszertelenebbül.

Az idő pedig számít! Ha például már januárban és februárban előkészítettük (hidegen tartás) a vetnivaló magokat, akkor azok már korán, enyhébb márciusi napokon ki is csírázhatnak. A tavasz második felétől a kis palánták gyors növekedésnek indulnak, nyáron pedig meglódulnak és szeptember végére már komoly méretű növényeink lehetnek.

A magról nevelt évelőnövények túlnyomó része a második év végére kifejlett növény lesz.

KÖVETKEZŐ BLOGBEJEGYZÉSÜNK: 2012.01.06.08:00